OSHO gondolatok mindennapra 2016. július 3.

A nagy becsvágy „Minden emberi lény még meg nem született szeretet, ezért a boldogtalanság, a gyötrelem. A mag nem lehet elégedett magként. Fává akar válni, játszani akar a széllel, felemelkedni az égbe – becsvágyó! Minden emberi lény nagy becsvággyal születik – arra vágyik, hogy kivirágozzon a szeretetben, hogy szeretetben tündököljön. Ezért látok én minden embert egy lehetőségnek, egy esélynek, egy ígéretnek. Valami, ami még nem történt meg, még megtörténhet, és amíg nem történik meg, nincs elégedettség, nincs béke, csak agónia van, szenvedés, boldogtalanság. Csupán ha eléred a virágzást, amikor úgy érzed, hogy célhoz értél – azzá váltál, amire születtél, beteljesítetted a sorsodat, nem maradt hátra semmi -, csak amikor a becsvágy tökéletesen eltűnik, mert beteljesedett, akkor lehetsz üdvözült, egy perccel sem előbb. Forrás: OSHO Mindennapra